Szabó Lőrinc: VARÁZSKERT (részlet)
"Szemeim fáradtak, de tiszták, ragyogva nézik; lelkem erejét egy egész kert virágai, hogy isszák.
Én vagyok az a kert; virágok, ágak nőnek körém és fölém lombosodnak élő lugasnak, gyümölcskoronának.
Örök kertemben, napfényes lugasban, álmodó kertész, nézek szanaszét; kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van."
|